Stresszel összefüggő egészségkárosodások
A stresszel összefüggő egészségkárosodások leginkább a hosszantartó nem túl nagy intenzitású, de nehezen elkerülhető stresszhelyzetek következményei. A tárgyalt megbetegedések, tünetek tapasztalása esetén, érdemes arra is gondolni, hogy esetleg nem kellene-e életmódunkon is változtatni a gyógyulás érdekében.
A stresszreakció alapvető célja, hogy a stresszhatás következtében felkészítse a szervezetet a támadásra vagy védekezésre. Ennek érdekében a belső egyensúly - az idegi-hormonális rendszer közvetítésével – az egyes szervrendszerekben olyan irányban változik meg , hogy a szervezet felkészülhessen a válaszlépésre. A vázizmok erei kitágulnak, a jobb energiaellátás biztosítása érdekében. Az emésztőszervek erei ugyanakkor, összeszűkülnek, mivel az emésztés háttérbe szorul. A vérnyomás összeségében emelkedik, nő a pulzuszám. Mivel a cél az azonnali stresszhelyzethez való sikeres alkalmazkodás, a hosszú távú túlélést biztosító szervek (emésztőrendszer repproduktív szervek) működése csökken.
Modernkori életünk stresszhelyzetei azonban nem egyszeri gyors alkalmazkodást igényelnek, hanem folyamatos komplex alkalmazkodást. A krónikus stressz következtében állandósult készültségi reakció a belső egyensúly megbomlásához vezethet, ami testi tünetekben is jelentkezhet.
Semmi sem fehér és fekete. Egy adott tünet, megbetegedés ok-okozati összefüggéseinek megállapí-tásához alapos kivizsgálás szükséges. A diagnózis felállítása orvosi feladat. Terápia tekintetében segít a holisztikus szemlélet, hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a hagyományos orvoslás eredményeit egy nagyívű mozdulattal a szőnyeg alá seperni nagyfokú felelőtlenség. A hagyományos orvoslás módszereiben is fellelhető a jelenségek szélesebb, komplexebb körben történő vizsgálata. A testi betegségek pszichés hátterét vizsgáló külön orvosi terület a pszichoszomatika, illetve külön tudományterületté fejlődött a lelki –idegrendszeri és az immunrendszer összeföggéseit vizsgáló pszicho-neuro-immunológia. Előfordulhat, hogy egy stresszel összefüggő tünet kezelése gyógyszeres terápiát igényel, de a kiváltó stressz megszüntetése, mérséklése nélkül, hosszan tartó eredményt aligha lehet elérni.
Stressz és a szívérrendszeri megbetegedések
A stresszreakció következtében ún. szimpatikus túlsúly keletkezik, ami arra utal, hogy szervezet az idegi-hormonális szabályozáson keresztül gyors reagálásra készül fel. Az erek egy része összeszűkül, a vesék kevesebb vizet és sót választanak ki, összességében nő a vérnyomás, ami magas vérnyomás betegséghez vezethet A megnövekedett vércukor és vérzsír szint fokozza az érelmeszesedés kockázatát, ami a véredények elzáródásához , akár szívinfarktushoz vagy agyvérzéshez is vezethet.
Stressz és a tápcsatorna megbetegedései
A vérkeringés átrendeződése következtében, amíg az agy és a vázizmok több vérhez jutnak, addig csökken a tápcsatorna, a vesék, és a bőr vérellátása. Az emésztőrendszer rossz vérellátása következtében fekélyek alakulhatnak ki a gyomorban, a nyombélben és a tápcsatorna alsóbb szakaszaiban. Az emésztés optimális működéséhez a tápcsatorna jó vérellátása szükséges, ez azonban az eltolódott szimpatikus/paraszimpatikus egyensúly miatt nem valósul meg, ami emésztési problémákhoz vezethet: gyomor és bélfájdalom, emésztési és felszívódási szavarok, étvágytalanság, vagy fokozott étvágy, Irritábilis bél szindróma (hasmenés, székrekedés, puffadás)
A stressz pszichiátriai vonatkozásai
A stresszhatások pszichiátriai vonatkozásai igen szerteágazóak. A megküzdés nehézségei, illetve a nem megfelelő megküzdési minták önrontó körök kialakulásaihoz vezethetnek és az érzelmi szociális funkciók zavarait okozhatják. A leggyakrabban előforduló kórképek a különböző alvászavarok, szorongásos állapotok, hangulati zavarok, depresszió. A nem megfelelő megkűzdési minták alkalmazásának tipikus példája a stresszhelyzet alkohollal történő oldása.
A stressz hatása az immunrendszerre
A krónikus stressz az ellenállóképességet csökkenti. A fertőző betegségek iránti fogényoság nő. Allergiás és autoimmun betegségek hátterében is állhat stresszhelyzet . A betegségek tünetei stressz hatására romolhatnak. A daganatos betegségek kialakulásával kapcsolatban megfigyelték, hogy gyászolók között( a gyász mint negatív életesemény igen jelentős stresszforrás) nagyobb valószínűséggel alakulnak ki daganatos megbetegedések a veszteség évében.
A szexuális zavarok és a stressz
Az ivarszervek nagyon összetett visszacsatolásos idegi- hormonális szabályozás alatt állnak, ezért nem meglepő, hogy a hosszú időn át fennálló stresszhatás megbillentheti ennek a bonyolult rendszernek az egyensúlyát. A stresszhatás hormonális változásai, az ún stresszhormonok által befolyásolják az ivarszervek működését szabályozó hormonok termelődését, kiválasztását. Összefüggés mutatható ki a menstruációs zavarok, meddőség, koraszülés,spontán vetélés, és stresszhatások között. Férfiaknál a szimpatikus aktivitás túlsúlya hozható összefüggésbe a korai magömléssel és az impotenciával. Itt is szükséges megjegyezni azonban, hogy mivel nagyon összetett szabályozási rendszerekről van szó, a tünetek hátterében is, több tényező együttes megléte sejthető.
Légzőszervi betegségek és a stressz
A hosszan tartó stresszhatások a légzőszervek működését is negatívan befolyásolhatják, különösen akkor, ha a stressz, valamilyen alapbetegséghez társul. A dohányzással összefüggésbe hozható krónikus bronchitis kiújulásában jelentőséget tulajdonítanak a krónikus stressznek. Az ellenállóképesség csökkenésén keresztül a légúti fertőzések kockázata nő. Külön említést érdemel, hogy az alapbetegség megléte esetén a stresszhatás asztmás rohamot provokálhat.
Stressz és a vázizomrendszer
A stresszreakció, a fokozott készenlét az izmok állandó túlzott megfeszülését eredényezi. Ennek következtében fájdalom tünetek alakulhatnak ki . Jellemzőek az egyes hát és derékfájdalmak , de akár a fejfájás bizonyos formái is. A fájdalom következtében beszűkülő mozgások talaján az izületekben is elváltozások keletkezhetnek, melyek önrontó köröket generálva, fenntartják az izomfeszülést és a mozgáshiányt.
