Mi a stressz? Egy rossz hír, ami után összeszorul a gyomrunk? Egy hosszan tartó betegség, amit nehéz viselni? Anyagi bizonytalaság? Munkahelyi problémák? Gyereknevelés? Első szerelem? Családtag elvesztése? Nem vagyok elég szép, okos, gazdag , szeretetreméltó?
Stresszforrás
Külső környezetünk folyamatosan változik , amivel szemben a túlélés érdekében biztosítani kell belső testi/lelki környezetünk állandóságát . A változásra alkalmazkodással válaszolunk. A szakirodalom azt az ingert, ami az alkalmazkodási folyamatot elindítja stresszforrásnak , más szóval stresszornak nevezi.
Érzékelés, értékelés, stresszreakció, negatív érzelmi töltés
Hogy a külvilág ingerei közül miből lesz stresszor az attól is függ, hogy az egyén az adott ingert fenyegetőnek érzi-e vagy sem, ha igen beindul a stresszreakció. A stresszreakció nem tanult folyamat, évezredek óta ugyan úgy reagálunk stresszhatásokra, célja, a túlélés érdekében felkészíteni a szervezetet támadásra vagy menekülésre. Tehát a környezetünkből érkező inger akkor vált ki stresszreakciót, ha az, az értékelés során fenyegetőnek mutatkozik .
Vannak univerzális stresszor ingerek melyek mindenkiből stresszreakciót váltanak ki, míg más ingerek esetében az egyénenkénti eltérések számottevőek lehetnek. A mindennapi szóhasználatban a stresszreakció következtében fellépő negatív érzelmi töltésű distressz állapotát nevezzük stressznek.
A nagatív érzelmi töltésnek nagyon nagy jelentősége van a stresszhatás megélésében. Másként élünk meg egy körülményt, amit nem tudunk befolyásolni, mint amikor ugyanez a körülmény álatalunk kedvező irányba alakítható. A stresszhatás mindkét esetben fennáll, de míg az első esetben a tehetetlenség érzés pédául dühöt vált ki vagy agressziót, addig a második esetben a sikeres megküzdés pozitív visszacsatolásként kompetenciaérzésünket erősiti, ami egy kedvező kimenetel.
Kontrollvesztés
Az embert érő stresszhatások a személyiség fejlődésének hajtóerői, folyamatos tanulás során tudjuk megkülönböztetni a fenyegető és a közömbös ingereket és így leszünk képesek alkalmazkodási, megküzdési képességeinken javítani. Akkor válik károssá egy stresszhatás, ha az újszerű helyzetettel nem tudunk megbírkózni és elveszítjük a helyzet feletti kontrollérzetünket. A megélt stressz központi motívuma a kontrollvesztés.
Megküzdés, adaptív és nem adaptív megküzdés, önrontó körök
Azokat az erőfeszítéseket, amiket a stressz leküzdése érdekében tudatosan, vagy automatikusan teszünk megkűzdésnek nevezzük.
A megküzdésnek több módja lehetséges. Az úgynevezett adaptív megkűzdés során a helyzetet sikerül úgy megoldani, hogy a stresszérzés elmúlik és személyiségünk is jó irányba változik, míg a nem adaptív megküzdés során a stresszérzés szintén elmúlik , de a stresszhelyzetet nem oldottuk föl és önrontó körök alakulhatnak ki. A munkahelyi feszültség levezetésének például adaptív módja a napi rendszeres testmozgás, ellenpontja pedig a feszültség alkohollal történő oldása.
Megküzdési stratégiák
Hogyan éljünk stresszmentes életet? Nem kell mindjárt terápiára gondolni ahhoz, hogy tegyünk valamit stresszintünk csökkentéséért. Törekedjünk a stresszforrások számának csökkentésére. Ebben segít a tudatosabb életvitel, a célok megfogalmazása.
Tanuljunk meg kikapcsolódni, eltávolodni a stresszforrásoktól. Próbáljunk eredményesebb megküzdési stratégiákat kidolgozni. Ennek előfeltétele, hogy reálisan mérjük fel környezetünket és saját képességeinket egyaránt .A megfelelő mélységű önismeret elengedhetetlen.
Próbáljuk a stressz fizikai hatásait ellensúlyozni. Sportoljunk rendszeresen. Az autogén tréning elsajátításához a kezdetekben még oktató szükséges,de a későbbiekben már önállóan is végezhető. Számos tudományosan megalapozott módszer létezik a stresszmegbírkozás segítésére melyeket bővebben a stressz a mindennapi életben című menüpont alatt tárgyalunk.
